| |
|
Feliratkozás |
 |
|
Leiratkozás |
|
Wass Albert:
Amikor búcsúzunk
Amikor mi ketten búcsúzunk,
a lelkünknek az mindig egy halál.
Éreztétek-e valaha,
hogy szívetekből messze száll a nyár,
és álmaitok fényes nap-szeme
felleg-homályos alkonyatra vár?
És ugye éreztétek olykor,
hogy a halálnál ez se' sokkal enyhébb,
s ennél se' sokkal enyhébb a halál? |
|
|
|
| |
|
"...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok."
Albert Wass de Czege (1979) |
| |
|
| |
Wass Albert élete képekben 1 2 3 4 5 6 7
|
| |
|
Köszönjük a képeket Lukácsi Éva a Wass hagyaték gondozójának és Wass Albert tisztelőinek.
| |
|
| |
|
Fotóalbum
|
Wass Albert:
Erdély
Valahol van egy furcsa ország,
Bérce templom, völgye szentéj,
Bánatország az az ország,
Neve: Erdély.
Kékebbek ott az esték,
Sárgábbak ott a rónák,
S a falevelek mindig hullanak
Este tájt.
Csöndes faluk fehér harangszavára
Imádkozó bükkerdők orgonája:
Zsolozsmásan felzúg a patak.
Ott mindig ősz van. Erdély árva lelke:
Az őszi szél kószálgat szüntelen.
És megsúgom: hiába jön a tavasz,
A hóvirág,
A régi hóvirág már nem terem.
Mert ott az erdők keresztfát teremnek
És Golgota a hegynek a neve.
S ki ott él: valami régi nyárnak
Halálosan beteg szerelmese.
Elátkozott álmok kísérik,
Ha belekábult ott a tájba:
Mert átokország az az ország.
Nagyon ködös és nagyon árva…
Fészkefosztott fiainak,
Széttépett, bús fiainak,
Mégis, mégis,
jaj de drága!
(Pallag 1928)
|
|
Wass Albert:
Mit csináljak?
Mit csináljak a
könnyeimmel,
ha mind egyre csak előtörnek,
mit csináljak a fellegekkel,
ha mindig jönnek, mindig jönnek,
mit csináljak szegény szívemmel,
ha minden fájdalomra vérzik,
mit csináljak a vad szelekkel,
mikor a tavaszomat
kérdik,
s mit csináljak az emlékeddel, kedves,
ha feledésbe sohasem enyészik?
|
| |
|
| |
|
Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének
nagy személyisége, nagy idők koronatanúja.
- az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke - (Turcsány Péter gondolata) |
| |
|
| |
|
|
